A NASA Cassini űrhajója nagy fináléval fejezi be a Szaturnusz-küldetést
We are searching data for your request:
Upon completion, a link will appear to access the found materials.
Tizenhárom év Szaturnusz felmérése után a NASA Cassini űrhajója megközelíti végső vállalkozásait a bolygó körül. A Cassini küldetés az egyik legtudományosan leggazdagabb út, amelyet Naprendszerünkben végeztek, és az űrhajó nagy fináléjához vakítóan elmerül a Szaturnusz légkörében, ahol lezuhan és a bolygó részévé válik.
[Kép forrása: NASA]
A Föld kapcsolata a Szaturnusszal
1997. október 15-én a NASA elindította a Cassini orbitert és az ESA (Európai Űrügynökség) Huygens szondát hétéves útra a floridai Cape Canaveral Launch Complex-től a Szaturnusz pályasíkjáig. A Huygens szonda hét évvel később levált a Cassini pályáról, hogy megtegye saját útját a Szaturnusz egyik holdjának, Titan néven. A NASA és az ESA mellett az Olasz Űrügynökség (ASI) is része a Cassini-Huygens missziónak. Figyelemre méltó megérkezése után a Szaturnusz pályasíkjára a Cassini űrhajó és a Huygens szonda úttörő felfedezéseket tett és számtalan képet közvetített arról, milyen az élet a Szaturnuszon és holdjain.
Cassini űrhajó és Huygens szonda [Kép forrása: NASA]
Cassini elképesztő felfedezései
Vessen egy pillantást erre a látványos hurrikánra, amely a Szaturnusz északi sarkán történt, Cassini keskeny látószögű kamerája rögzítette. A kép a közeli infravörös fény hullámhosszára érzékeny spektrális szűrők kombinációjával készült. A hurrikán nagyon hasonlít azokra, amelyek a Földön fordulnak elő, ahol egy felhő nélküli szem vagy nagyon alacsony felhő figyelhető meg. A nagy sűrűségű felhők szemfalat képeznek, más magas felhők köröznek a szem körül, és az óramutató járásával ellentétes irányú forgás megy végbe az északi féltekén. Rendkívüli sebességgel a külső felhők 540 km / h sebességgel haladnak, míg a hurrikán szeme hihetetlenül átmegy 2000 km körül.
[Kép forrása: ESA]
A Cassini radarjának sikerült felderítenie a Titan felszínén néhány tucat tavat, amelyek 0,6 mérföld széles és 20 mérföld közötti szélességűek voltak. Ezek a tavak metán és etán folyadékokból állnak, amelyeket az eső pótol a szénhidrogén felhőkből.
[Kép forrása: NASA]
Az Aurora borealis vagy az északi fény már hihetetlenül néz ki, amikor a Föld légkörében történnek. De tudtad, hogy ez a látványos égő kozmikus por a Szaturnuszban is előfordul? Ez az aurora borealis képe, amely a Szaturnusz északi pólusánál fordul elő, elképesztőnek tűnik az ellentétes hullámhosszú infravörös fények használatával.
[Kép forrása: NASA]
A Szaturnusz egyik legtitokzatosabb tulajdonsága a gyűrűje. A Cassini által készített és a tudósok által ultraibolya fényben feldolgozott képen a Szaturnusz A gyűrűjének részletes profilja jelenik meg belülről (balra) kifelé (jobbra).
[Kép forrása: NASA]
Menjen át a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának Cassini Hírességek Csarnokába, hogy megnézze az űrhajó hihetetlen felfedezéseit.
Miért számít Cassini-Huygens
A Cassini-Huygens küldetésen keresztül felfedezhettük, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan az egyik leginkább földszerű környezettel rendelkezik, összehasonlítva más, korábban feltárt világokkal. Ez mélyebb ismereteket adott a bolygótudósoknak az időjárással, az éghajlattal és a geológiával kapcsolatban, amely segít nekünk, földlakóknak megérteni bolygónk saját viselkedését.
Lényegében Cassini időgépként szolgált a tudósok számára. Fontos fizikai folyamatokat mutathatott meg számunkra, amelyek idővel formálták Naprendszerünket, valamint bolygórendszereinket más csillagok körül.
A küldetés segített jobban megérteni a Szaturnusz gyűrűinek összetett természetét és a benne zajló szélsőséges folyamatokat.
A Huygens szonda szintén jelentősen hozzájárult a Titan jó profiljának biztosításával. A nagy felbontású képeket a szonda visszaküldte, és hegyes terepeket mutattak nekünk a Titánon, amelyek nagyon hasonlítottak a Földéhez.
[Kép forrása: ESA]
A Cassini Szaturnusz körüli értelmes pályája és a Huygens szonda Titanban való sikeres leszállása révén az átfogó küldetés mélyebb értelmet adott számunkra, földlakóknak, létezésünknek és helyünknek a kozmosz hatalmas arénájában.
Cassini utolsó küldetése
A következő öt hónapban, 2017. szeptember 15-ig a Cassini 22 heti merüléssorozatot hajt végre a Szaturnusz és jeges gyűrűi között. Többször felemelkedik a bolygó északi pólusáig, majd belemerül az égitest és csodálatos gyűrűinek legbelső széle közé. Ezeket a merész merüléseket az űrhajó utolsó repülése után hajtják végre a Titan holdon. Az alábbi képen Cassini legutóbbi 22 merüléséről készített művészi renderelés látható.
[Kép forrása: NASA JPL]
Íme néhány Cassini utolsó missziós ellenőrzőlistája annak érdekében, hogy a Saturn jobb képet kapjon.
-Az űrhajó megpróbálja elkészíteni a Szaturnusz gravitációs és mágneses mezőinek magas szintű térképét, amely felfedi a bolygó belső elrendezését, és talán fényt derít arra, hogy miért forog igazán gyorsan a Szaturnusz.
-A Szaturnusz gyűrűinek elemi összetételének ismerete és megértése a 22 merülés számos célja. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy dokumentálják a jeges gyűrűk eredetét.
-Cassini a bolygó mágneses tere miatt a gyűrűk jeges részecskéjét is kipróbálja, amelyek a bolygó mágneses tere miatt a Szaturnusz atmoszférájába irányulnak.
-Talán Cassini utolsó küldetésének egyik leglelkesebb pillanata a Szaturnusz gyűrűinek és felhőinek nagyfelbontású képeinek visszasugárzása a Földre. Édes kihívás az űrhajó kamerájának.
A misszió elkerülhetetlen vége
Minden jónak véget kell vetni. Meg kell szüntetni Cassini értelmes pályáját és szolgáltatását a Szaturnusz körül, mivel az űrhajónak kevés rakétanyaga van. Amint rakéta-üzemanyaga teljesen kiürül, a Föld operátorai számára lehetetlen lesz eligazodni az űrszonda irányában. Nagy eséllyel Cassini ütközik a Szaturnusz egyik holdjával (Enceladus vagy Titan), és ezért az amerikai űrügynökség úgy döntött, hogy biztonságosan belemeríti az űrhajót a Szaturnusz légkörébe. Az űrhajó meteorként fog égni, amikor leszáll a gyűrűs bolygó légkörére, de továbbra is új és egyedi tudományos információkat továbbít, amíg el nem veszíti a kapcsolatot a Földdel. A Cassini űrszonda megszüntetésével biztosítható, hogy a Szaturnusz holdjai biztonságban legyenek mindenféle pusztulástól, és megőrizzék „lakható” környezetüket a jövőbeni tanulmányokhoz.